Semmi közöd mind ehhez -Zayne

 Barby szemszöge:

Csak futottam,és futottam fel a szobámba,semmi nem érdekelt per pillanat,csak az hogy legyen vége mindennek...Nagy futásomban belebotlottam Zayne-be aki előbb fel ért mint én,amit egy kicsikét nem értettem,de nem foglalkoztam vele..

-Barby!!Mi a gond?Miért sírsz?Valami rosszat mondtam??-kérdezte Zyne,a maga cuki módján.

-Hogy mi a baj?Semmi,nincs semmi bajom..-válaszoltam zokogva.

-Ne mondd már,ha nem lenne semmi akkor nm sírnál,és valószínűleg nem lennél itt a karjaimban.

-Tudod Zayne nem tudlak megérteni.Miért pont ő kell neked?Egy ribanc!!Fogadjunk,hogy most is éppen az öcséddel van!!!-háborodtam fel.

-Miről beszélsz?Tiffanyról??Nem értem Barby,hogy mi közöd van az én és Tiffy ügyemhez..És miért sírsz most is,féltékeny vagy Tiffanyira vagy mivan most?

-NA látod ,ez van. Hát nem veszed észre ,hogy egyfolytában csak érted gürizek.HA??

-Tessék?-kérdezte nagy codálkozva az ifju iu.

-Igen.SZERETLEK:Jó lenne ha végre leesne.-És befuottam a szobámba..

Zayne szemszöge:

Lesokkolt ez a hír...Hogy én Barbynak bejövök?Ez valami vicc???Hisz mindenkit csak kihasznál,minden nap más pasival van,én esküszöm nem értem.De attól félek,hogy igaz.Hisz nagyon is zokogott ,amikor azt mondta,hogy ,,egyfolytában csak értem gürizik",ennek az ügynek,jobb lenne mi hamarabb utána járni..

Ommm!BArby egy kis ribanc ,nem érdekel soha többet!!Omm,jó lenne ha mihamarabb eltakarodna innen..-mondogatta Tiffany Jóga közben.Enyyi.Nem birja tovább.Lefeküdt a földre,kikapcsolta a gondolatait,megpróbált nem rá gondolni Barbyra.Egész végig Mark-on járt a esze..Hol van most?Mit csinál ? Kivel van?De semmi.Mostmár nem látott bele Mark elméjébe..

Tiffany szemszöge:

Istenem.Istenem.Add hogy Mark jol legyen,jó társaságban legyen,erős legyen,és főként ADD VISSZA NEKEM!!!!KÉRLEK!!!!!!De minden hiába,Mark nem termett ott Tiffany mellett akár mennyire is kivánta őt,akarta őt,nem volt mellette...Legbelül még mindig szeretem,de nem tudom,hogy miért nem tudom kiverni őt a fejemből.Hisz már megpróbáltam.Nem is egyszer.Ezt nem bírom tovább.Mihamarabb szakítanom kell Zayne-el , hogy megkereshessem életem szerelmét

Sophie szobájában:

Sophie és Danielle egymáson aludtak.Jelzett az ébresztő,hogy Sophie készülődjön,hisz megy dolgozni..

-Szerelmem,jó reggelt.-keltegette Sophie Dannielt.

-Jó reggelt,maradj még..-válaszolta a fiu.

-Nem lehet dolgoznom kell.Alig várom,hogy újra itthon legyek,és hogy újra eggyütt legyünk...

Csók hangzott el. <3<3....

Sophie szemszöge:

Olyan boldog vagyok.Annyira szeretem Danielle-t ,és ő is engem.Ennél nincs jobb dolog a világon amikor valaki ennyire szeret valakit ...Gondoltam magamban..Elindultam ki az ajtón,mikor nagy zokogásra lettem figyelmes.A hang Barby szobájából jött.Kicsit benyitottam,és megláttam egy szőke lányt összekuporodva a földön.Rögtön odarohantam Barbyhoz hogy mi a gondja ..

-Barby,drágám!!Na mi a gond??-kérdeztem zelden..

DE Barby meg sem szólalt csak zokogott és zokogott tovább.

Barby!!Mi a baj??-kérdeztem kicsit ingerülten,hisz indulnom kellett volna a munkába,de mégsem hagyhattam itt ilyen állapotban a legjobb barátnőmet..

-Zay.Zayne a baj itt!!-válaszolta.

-Mi?Zayne??MI köze neki mindehhez??-nem állt össze akép,de utána igen..

Jaj ne,ugye nem szerettél belé??-kérdeztem idegesen,és sajnálóan..

-De..-válaszolta Barby,és magához rántott.Megölelt 

Sziasztok!!!

Nagyon-nagyon-nagyon sajnálom,hogy ennyire sokat késtem a résszel.De mivel nyolcadikos vagyok nagyon sok a leckém,és ihkletem sem volt annyi,mint szokott..KOMIZZATOK!!

Puszi : Szanduss <3<3..