Barby szemszöge:
Rony.Rony.Rony.Csak ez az egy név járt a fejemben egyfolytában.Rony?????De miért nem mondta el Sophie,hogy van egy ikertestvére?Lehet ,hogy ő maga sem tud az egész dologról?Á,nem azért csak tudná,hogy van egy testvére.Mondjuk én sem tudtam az öcsémről.De azért Rony és Sophie története mégis sokkal-de sokkal másabb ,mint az enyimé...
-Őm,gyere beljebb nyugodtan.-mondtam Ronynak.
-Nem szeretnék zavarni,de szeretnék talizni a testvéremmel.-vezenyelt a csaj akit már mindjárt kedveltem...
-Oké,azt hiszem a szobájában van....-mondtam.
Majd Sophie szobája felé vettem az utat.Bekopogtam.Nyitódott az ajtó és Sophie lépett ki rajta.
-Szija BArby ,mi újság?-kérdezte Sophie.
-Nem szóltál,hogy van egy ikred.Ez nagyon csúnya húzás volt tőled Sophie...-magyaráztam.
-De mi?ÉS milyen ikerről beszélsz?Barby mond jól érzed magadat???-Sophie úgy csinált,mintha én komplett hülye lennék.Pedig nem,ő hazudott.
-Jól vagyok Sophie.És gyere velem,ezt látnod kéne...
Odavezettem Sophie-t Ronyhoz.Sophie ledermedt.
-DE ez meg hogy lehet?Nekem nincs ikrem.-Vagdalkozott Sophie,ami látszólag a testvérének nem esett túl jól..
Sophie szemszöge:
Ledermedtem.Ezt nem tudom elhinni.Nekem nincs ikrem...És nem is volt sohasem,sajnálom ha ez rosszul esett az idegen lánynak,de biztos vagyok benne ,hogy nincs testvérem..
.
Barby szemszöge:
Tutibiztos,hogy ikrek.Hát pontosan ugyanugy néznek ki....És nem tudom,hogy Sophie miért van ennyire meglepve,ez csak mese,hogy nem tud semmiről,ezzel nekem is hazudni akar,de legfőképpen magát csapja be...
~Velencében~
Mark és Tiffany az idő múlásával,elköltöztek Velencébe.Nagyon jól érzik magukat,és egy hamar nem tervezik,hogy hazajönnek.....
Tiffany szemszöge:
Ezt nem tudom elhinni.Itt vagyunk a legromantikusabb városba Mark-kal.Ennél jobb nem is lehetne.De egy gond van.Nem tudom miért,de hiányzik ő.Hát Zayne.De nem értem ,hogy miért hiányzik.Egyszerűen képtelen vagyok felfogni,hogy hiányzik.Hiányzik,a szeme, a bőrének illata,a puszta jelenléte,a mosolya , minden.Mrk természetesen nem tudja ezt a titkot.Bár belelát az elmémbe,nem igazán veti be az erejét...És jobb is így,mert ha megtudja,hogy hiányzik a bátyja,nekem is és a kapcsolatunknak is annyi.Amit nem akarok....
Nem titkolhatom el több ideig,hogy hiányzik muszáj elmondanom Marknak,mégha halálosan is félek a következményektől,akkkor is.
-Mark!!!Figyelj,mondanom kell valamit.-kezdtem el...
-Igen szerelmem!!Még mielőtt elkezded a mondandódat,elszeretném mondani,hogy te vagy a legeslegjobb dolog ami valaha történt velem,téged szeretlek a világon legjobban.Na és?Mit akarsz mondani?-kérdezte MArk.
-Csak azt,hogy............szóval.........én is ugyanezt érzem irántad...-és egy puszit nyomtam Mark ajkaira.
Nem megy.Egyszerűen képtelen vagyok elmondani neki,hogy mást szeretek.Majd máskor megpróbálom,vagy csak inkább magambafolytom...Lehet,hogy jobban járok vele.
Mark szemszöge:
Szeretem!!!!Nagyon szeretem.Egy szálig minden igaz amit Tiffynek mondtam.Az az egy bánt,hogy Tiffy nem így érez irántam.Belelátok az agyába,és a gondolatai azt súgják,hogy a báttyám kell neki.Ami engem rohadtúl elszomorít.Remélem Tiffanyban van legalább egy csöppnyi alázatosság,hogy ha már nem engem szeret,belemondja-e a képembe????Nagyon remélem...
-Na és Tiffy,mivan a báttyámmal????-kérdeztem.
Tiffany vett egy nagy lélegzetet és akkor............................................
Sziasztok!!!
Remélem tetszik a rész.Igaz,hogy már nincs sok idő a nyárból,de suli időben is megpróbálok ihkletet gyűjteni,és részeket írni.Semmit nem igérek.Lehet,hogy nem így lesz Szeptembertől.Lehet,hogy csak egy héten egyszer tudok,majd részt írni,de remélem hogy attól még lesznek olvasóim.Mindenesetre,jó nyarat mindenkinek,és sok sikert a sulihoz..KOMIZZATOK!!!!!
Puszi:Szanduss
